Magánszemély által vásárolt műemlék ingatlan felújítása

Kérdés:

Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?

Részlet a válaszából: […] ...esik egy tekintet alá az a műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú – 15 évet meghaladó időtartamú – bérleti, vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni.)Az előző bekezdés szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...értékű jog egyévi értékét (ez a dolog forgalmi értékének huszada). Ha a vagyoni értékű jog értéke bizonytalan időre szól (mert a jogszerző jogi személy), akkor a vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Ha pedig a vagyoni értékű jog valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. Ha tehát az üdülőben van üdültetés, akkor annak a költségei a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségnek tekintendők, függetlenül attól, hogy béren kívüli juttatásnak vagy egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Ingyenes használatba adás

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] ...azt szeretné megerősíttetni.A végzett tevékenység (az ingatlan használatba adása, bérbeadása) bejelentése nem attól függ, hogy a kft. szerződésben rögzít-e használati (bérleti) díjat, vagy a használatot ingyenesen biztosítja. (Tehát be kell jelentenie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...változásbejelentéssel tehet eleget. Ez a bejelentési kötelezettség független attól, hogy a telephely szerepel-e a társasági szerződésben. (Helytelen, hogy nem szerepel!) A társaságnak – az előbbiekre tekintettel – javasoljuk áttekinteni a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...stb.Ha úgy döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útjánhasznosítják, akkor meg kell határozni a bérbeadás feltételeit, a bérletiszerződés meghatározó elemeit, többek között a piaci viszonyoknak megfelelőbérleti díj számítási módszerét, esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Ingatlanértékesítés víziközmű- társulatnál

Kérdés: A víziközmű-társulat vásárolt egy ingatlant (lakást) 2007. és 2009. években a következők szerint: egyharmad részét 2009. 11. hónapban 1000 E Ft-ért (adásvételi szerződéssel magánszemélytől), kétharmad részét 2007. 10. hónapban 4000 E Ft-ért (adásvételi szerződéssel egy másik társulattól). A társulat ezt az ingatlant 2010. évben eladta 6500 E Ft-ért. A társulat nem alanya az áfának, az ingatlan­eladásból származó eredménye miatt kell-e társaságiadó-bevallást adnia, kell-e a társasági adót fizetnie? Vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül-e? A társulatnak az értékesítésről áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítania?
Részlet a válaszából: […] A választ a második kérdésre adjuk meg először. Az Áfa-tv.86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján (főszabály) még az adóalanytársaságnál is mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és azehhez tartozó földrészlet értékesítése. Adókötelessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 18. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. A 18. § (2) bekezdéseszerinti feltétel, hogy a szerzőa) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményekéntbelföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, amely az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Részesedés vétel-eladás

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
Részlet a válaszából: […] ...a körülményekalapján, hogy az eladási árat meghaladó korábbi visszavásárlási ár – amelyből aveszteség adódik – a bevételszerző tevékenységet szolgálja-e. Ha ez nemállapítható meg, akkor az árfolyamveszteséggel növelni kell az adózás előttieredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.