Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálni, hogy az ügyvezetővel szembeni követelés ténylegesen fennáll. A könyvekben kimutatott követelést egyeztetni kell, és ha a szerződéssel alátámasztottan, az ügyvezető által is elismert módon fennáll, akkor annak összege a továbbiakban is kimutatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdése szerinti előírásból az következik, hogy a barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...után a kölcsönt igénybe vevő társaságot csak akkor terheli kamatfizetési kötelezettség, ha azt és annak feltételeit a tagikölcsön-szerződésben kikötötték. Más azonban a helyzet akkor, ha a társaság nyújt kölcsönt a magánszemélynek, a magánszemély tulajdonosnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kötelezettség átvállalása

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...tartozásátvállalás miatt kimutatott rendkívülibevétel (20 M Ft).A kérdéshez kapcsolódóan, természetesen módosítani kell atagikölcsön-szerződést is (a kölcsönt nyújtó volt tulajdonos nem a "B"társaságnak nyújtotta a tagi kölcsönt!). A kölcsönszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...Van tehát arra lehetőség a közkeresetitársaságnál is (és ezt a következtetést a Gt. indokolása megerősíti), hogy atagok a társasági szerződés egyhangú módosításával döntsenek a jegyzett tőketőkekivonással történő leszállításáról.Mivel a Gt. erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékra az a tagjogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában atagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontothatároz meg. (Ez utóbbi nyilvánvalóan a döntéshozó taggyűlés utáni, delegkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.