Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.
Részlet a válaszából: […] ...euró];– az előlegként fizetett összeg (10%) beszámítása: T 448 – K 352; 600 E Ft [1500 euró];– az önerő megfizetése a lízingszerződés (finanszírozási szerződés) megkötése után (legyen 1000 eurónak megfelelő forintösszeg), ennek a könyveléséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy az ingatlan bérbeadásának nem feltétele az, hogy az adott ingatlan a bt. könyveiben szerepeljen. A feltétel az, hogy az ingatlan a bt. tulajdonában legyen, amelyet az ingatlan-nyilvántartó igazolni tud.A megkeresésben leírtak azonban nem erről szólnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Magánszemély védjegyeladása

Kérdés: Szeretnék szakmai állásfoglalást kérni a magánszemély által értékesített védjegy jövedelmének adózására vonatkozóan. Magánszemély megbízásából a szabadalmi ügyvivő a védjegyet 2006-ban jelentette be, ennek díja 150.000 forint volt. A védjegy 2016-ban megújításra került újabb 10 évre 74.800 forint díj ellenében. Az oltalom jelenleg is fennáll, a következő megújítás 2026-ban lenne esedékes. Magánszemély a védjegy eladási árát 10.000.000 forintban határozta meg. Erről adásvételi szerződés készül. A vásárló részéről, amely egy kft., felmerül adóelőleg-levonási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a védjegyet kft.-nek adja el, akkor a kft.-nek lesz adóelőleg-levonási kötelezettsége. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, vagyis a védjegy eladása e jog átruházását jelenti. Jog átruházása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nél az üzletrész értékesítésének könyvelése:– az üzletrész adásvételi szerződés szerinti eladási árának elszámolása a tulajdonosváltozás cégbírósági bejegyzése után: T 366 – K 9721;– a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nehéz úgy válaszolni, ha a válaszokat meghatározó tulajdoni hányadokról, a teljes vagyon nagyságáról, a bt. eszközei összetételéről nincs információ a kérdésben. Ezért a választ az egyszerűsített végelszámolás alatt elvégzendő feladatokkal kezdjük, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Fizetett árverési biztosíték minősítése

Kérdés: 2023 októberében árverési biztosítékot fizetett cégünk ingatlan árverési hirdetmény útján történő megszerzése céljából. Az ingatlan-adásvétel megtörtént, a szerződés 2024 januárjában került aláírásra. A szerződés aláírásának a napjával a megfizetett árverési biztosíték összegéről előlegszámla került kiállításra. A 2023. évi mérlegben a megfizetett árverési biztosítékot az egyéb követelések vagy beruházásra adott előlegek között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a kérdésben leírtakat. Az előlegszámlát az árverési biztosíték megfizetésekor kellett (volna) kiállítani, és nem a szerződés aláírásának napjával. Mivel ingatlan jövőbeni megvásárlásával kapcsolatosan fizették az előleget, azt már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (14) bekezdés 1. pontjának az előírása alapján – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként külön-külön) minősül, mely kezelt vagyon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...és kiegészítések után lehet megválaszolni (a kiegészítésekkel a kérdésben leírtakat egyértelművé és szakszerűvé tenni).Csereszerződés esetén valójában két adásvétel történik, az egyik cserepartner által eladott eszköz értéke megegyezik a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...részére ki kell fizetni.Mivel a lakóingatlan adásvétel útján juthat a tulajdonoshoz (azért kell számlázni), az adásvételt rögzítő szerződést (megállapodást) el kell juttatni az ingatlan-nyilvántartáshoz, az adóhatóság fogja majd megállapítani az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Utalvány forgalmazásának könyvelése

Kérdés: A társaság utalvány forgalmazásával foglalkozik. Ezt a tevékenységet nem ügynöki tevékenység keretében látja el, tehát nem számláz külön ügynöki szolgáltatást. Az utalványokat névérték alatt vásárolja meg és névértéken értékesíti. A partner az értékesített mennyiségre tekintettel ad el a társaságnak névérték alatt utalványt. Hogyan kell könyvelni ezt az üzletszerűen végzett utalványkereskedést, amikor az utalvány ténylegesen a társaság tulajdonába kerül, és a nyereséget a beszerzési és az értékesítési ár különbözetéből adódóan éri el?
Részlet a válaszából: […] ...értékeként kell kimutatni.Egyszerűbb a helyzet a többcélú utalványok átruházása esetében. Az utalvány kibocsátója adásvételi szerződéssel is értékesítheti az utalványokat, a kérdés szerinti társaság pedig az adásvételi szerződés és az átvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
1
2
3
20