Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzési kérelemben olyan beolvadási időpontot megjelölni, amely időpontig a beolvadáshoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, adózási, szerződéskötési stb. feladatok elvégzésére fel lehet készülni, elő lehet készíteni a végleges vagyonmérleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Túlfizetett pótbefizetés

Kérdés: A pótbefizetést kapott társaság év végi várható adatai millió forintban a következők: saját tőke 339, jegyzett tőke 143, eredménytartalék – 238, lekötött tartalék 194 (tartalmazza a korábbi és a tárgyévben átutalt 12 millió forint pótbefizetést); értékelési tartalék értékhelyesbítésből 254, mérleg szerinti eredmény -14. A tulajdonos jogosan utalt át a társaság részére – taggyűlési határozat alapján – a veszteséges működésre tekintettel év közben 12 millió forint pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...év adatai ismeretében. 2016-ban például a 2015. üzleti év elfogadott beszámolója alapján.A Ptk. 3:183. §-a alapján a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adatai alapján az eredménytartalék terhére történő tőkeemelésről legkésőbb 2014. június 30-ig dönteni kellett, a társasági szerződés módosítását, az ezt alátámasztó taggyűlési határozatot június 30-ig a cégbíróságra be kellett nyújtani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.Idetartozóan az új Ptk. általános szabályként rögzíti, semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az új Ptk.-ban foglaltaknál a tagra nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...negatív előjelű sajáttőke-elem nem lehet), akkor a teljes összeggel növelhető a jegyzett tőke (a törzstőke), természetesen a társasági szerződés megfelelő módosítása és a törzstőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után. A jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére, differenciáltan

Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...illetveaz elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérésmegállapítása. Feltételezhetően a társasági szerződésben is e szerintrendelkeztek.A Gt. 154. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőkefelemelhető a törzstőkén felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Osztalékelőleg-fizetés év közben

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
Részlet a válaszából: […] ...mellett:A Gt. 133. §-a alapján két, egymást követő Szt. szerintibeszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés aztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha– a számviteli törvény szerinti – e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kell lenni. A Gt. 133. §-a szerint két, egymást követő Szt.szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés eztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha – az Szt. szerinti – e célból készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...személyét, továbbá -többek között – a vagyon megosztásának a szempontjait. A vezető tisztségviselőkelkészítik a szétválási szerződés tervezetét. A második döntés során elfogadjaa taggyűlés a vagyonmérleg-tervezeteket, a vagyonmegosztási javaslatot,gondoskodik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...A tagok törzsbetétei különböző mértékűeklehetnek, de minden tagnak csak egy törzsbetéte van.A Gt. 121. §-a alapján a társasági szerződés eltérőrendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik.Minden tagnak azonban csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
1
2