Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mivel arra utal, hogy a kényszertörlési eljárásnál érintett személyek, szervek, ideértve a könyvelőt is, nem ismerik a rájuk vonatkozó, létező előírásokat, bár ezek az előírások sem minden esetben teljesek, következetesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági határozaton alapul.Továbbra is követelmény, hogy a taggyűlés csak akkor rendelhet el pótbefizetést, ha erre a társasági szerződés felhatalmazta. Ilyen felhatalmazás esetén a taggyűlésnek határozatban rögzítenie kell, hogy a pótbefizetés milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke nő, az eredménytartalék csökken.Az új Ptk. a Gt.-hez hasonlóan szabályozza a pótbefizetés intézményét. A társasági szerződés jogosíthatja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...stb.Ha úgy döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útjánhasznosítják, akkor meg kell határozni a bérbeadás feltételeit, a bérletiszerződés meghatározó elemeit, többek között a piaci viszonyoknak megfelelőbérleti díj számítási módszerét, esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...személyét, továbbá -többek között – a vagyon megosztásának a szempontjait. A vezető tisztségviselőkelkészítik a szétválási szerződés tervezetét. A második döntés során elfogadjaa taggyűlés a vagyonmérleg-tervezeteket, a vagyonmegosztási javaslatot,gondoskodik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke, amelynek bizonylata az alapító okirat, az alapszabály, a társasági szerződés. A jegyzett tőke emelésének is ezek a bizonylatai. A régi Szt. nem rendelkezik a tőketartalék változásainak bizonylatairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.