9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
2. cikk / 9 Befektetés ingatlanban
Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
3. cikk / 9 Gépjárműadó továbbszámlázása
Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
4. cikk / 9 Üzletrészvétel tartozásátvállalással, ellenérték nélkül
Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
5. cikk / 9 Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál
Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
6. cikk / 9 Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
7. cikk / 9 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
8. cikk / 9 Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás
Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
9. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
