Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés:

Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz válaszolni az olyan kérdésekre, amelyeknél a kérdező nem vette figyelembe az alapvető számviteli előírásokat. A választ ezek felsorolásával kezdjük:Az új csatlakozási pont kiépítése az áramszolgáltatás igénybevételéhez beruházásnak minősül, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...119-149 – K 188-189Vagyonkezelésbe adott eszközök visszapótlásikövetelés-elszámolása T 3655 – K 412, összege: határozatlan idejű szerződés esetében a könyv szerinti (nettó) érték, határozott idejű szerződés esetében a vagyonkezelés időszakára jutó terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakat pontosan fogalmazzák meg. Az ingatlan (ez lehet földterület is, épület is, egyéb építmény is!) bérbevételére bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződéssel szemben alapvető követelmény meghatározni, hogy az ingatlant mennyi időre (egy hónap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.Az Áfa-tv. hivatkozott előírásaiból az következik, hogy amikor a támogatási szerződésnek megfelelő építményrész elkészült, annak a civil szervezet tulajdonába történő átadását – áfa szempontjából –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyi eszközök a kérdésben leírt módok bármelyikévelbiztosíthatók, feltéve hogy a választott módot az önkormányzattal kötöttszerződés alátámasztja.Ha az önkormányzat a tulajdonában lévő (könyveiben szereplő)tárgyi eszközöket ingyenesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...kezdő és befejező időpontját (különösen fontos ez, ha ateljesítés időszaka egyik hónapról a másik hónapra átnyúlik), mint a szerződés(a számviteli elszámolás) szerinti teljesítési időszakot, továbbá a fizetésihatáridőt, mint az Áfa-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Ingatlanfejlesztés látványtervei

Kérdés: Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég ingatlanfejlesztéssel foglalkozik.Feltételezzük, hogy a látványtervek, a projektspecifikációk egyetlen projekthez(kalkulációs egységhez) kapcsolódnak. Ez esetben az Szt. 47. §-ának (1)bekezdése alapján a projekt bekerülési értékében kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb eszközszükségletét ésannak értékét előre meghatározni. Mivel a tényleges építési-szerelésitevékenység eltér a tervezettől (szerződésmódosítás, pótmunkák), az anyagokbeszerzése, a munkaerő összetétele, teljesítménye sem a tervezett módon valósulmeg, ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.