22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás
Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
2. cikk / 22 Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása
Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
3. cikk / 22 Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása
Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
4. cikk / 22 Pénzügyi lízing megszüntetése
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a kft. nem tudta az esedékes lízingdíjat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközöket visszaadták. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?
5. cikk / 22 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
6. cikk / 22 Mobiltelefon részletre
Kérdés: A kft. mobiltelefon-készülékeket vásárolt részletre. Az induló részletet készpénzben kellett fizetni, a többit havonta számlázzák. Hogyan kell könyvelni a részletfizetést?
7. cikk / 22 Bérbeadó által elismert beruházás
Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?
8. cikk / 22 Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
9. cikk / 22 Befektetés ingatlanban
Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
10. cikk / 22 Számlázott kutatás-fejlesztés
Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?
