El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos megkérdezése és beleegyezése nélkül, csak akkor tilos, ha a társaságalapítás belső szabályait, felelősét a társasági szerződésben vagy ahhoz kapcsolódóan külön szabályozták. A kisebbségi tulajdonos eljárásának jogszerűségéről –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Részlet a válaszából: […] ...zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot és– a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy felett.A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Vagyonrendezés számvitele

Kérdés: Társaságunk vagyonrendezési eljárást is végez, amikor megszűnt társaságok ingatlanát, egyéb vagyonát értékesíti, esetleg felosztja a tulajdonosok, a hitelezők között. Ehhez kapcsolódnak kérdéseink. A megszűnt társaság ingatlanát a vagyonrendező a saját nevében értékesíti-e? Kell-e áfát felszámítani? Az értékesítésből befolyt pénz felosztását (hitelezők, tulajdonosok között) milyen költségként kell könyvelni? Az értékesítés bevétele beszámít-e az evába? Hogyan kell az értékesítés számláját kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyonrendező saját nevében jár el, mivel a vagyonrendező az,aki (amely) a vagyontárgy értékesítése során a szerződéseket csak a sajátnevében kötheti meg a vevővel. (A vagyonrendezési eljárás lefolytatásával abíróság a vagyonrendezőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.