Üzletrész visszavásárlása, bevonása

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...a bevonás technikájáról nem szól. Így a bevonás a tőkeleszállítás szabályai szerint történhet. Ehhez módosítani kell a társasági szerződést, rögzítve a törzstőkecsökkentés mértékét (a visszavásárolt és bevont üzletrészek névértékének megfelelő összeg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet a válaszából: […] ...átadás, hogy ez az állapot egy évnél hosszabb ideig fenntartható legyen (még akkor sem lehet, ha ezt a társasági szerződésben – törvényellenesen – rögzítik). Mivel kizárt a visszavásárolt üzletrészek egy évet meghaladó ideig történő tartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés esetén – a Ptk. üzletrész átruházására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – a volt örökös adásvételi szerződéssel eladja a vevőnek. Az eladási ár és az üzletrész szerzési értéke (növelve a magánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (amenedzsment és a kft.) között egyébként fennálló jogviszony (itt munkaviszony)és a szerződés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennekmegfelelően kell a kifizetőt, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Kilépett taggal való elszámolás

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai alkalmazásával. A Gt. 160. §-ának előírása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a taggyűlés a társasági szerződésben úgy rendelkezzen, hogy a törzstőke leszállítása ne a törzsbetétek arányában, hanem attól eltérő módon történjen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...is.A Gt. 133. §-a szerint két, egymást követő Szt. szerintibeszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés aztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha aszámviteli törvény szerinti – e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Üzletrész visszavásárlási és eladási ára

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Az újonnan belépő tagnak a belépéshez kapcsolódóanadófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Természetesen a társaságiszerződést, a tagjegyzéket módosítani kell, a módosított társasági szerződést acégbírósághoz be kell nyújtani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalék avisszavásárolt üzletrész miatt van.A Gt. 135. §-ának (5) bekezdése alapján a megvásároltüzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a vásárlástólszámított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...A tagok törzsbetétei különböző mértékűeklehetnek, de minden tagnak csak egy törzsbetéte van.A Gt. 121. §-a alapján a társasági szerződés eltérőrendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik.Minden tagnak azonban csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...A Gt. 128. §-ának (1) bekezdése alapján a tag halálával azüzletrésze átszáll a jogutódra (az örökösre), ha azt a társasági szerződés nemzárta ki. Ebből az következik, hogy az elhunyt tag helyébe 25 százalékosrészesedéssel az örökös lép. Ha az örökös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
1
2