Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nél az üzletrész értékesítésének könyvelése:- az üzletrész adásvételi szerződés szerinti eladási árának elszámolása a tulajdonosváltozás cégbírósági bejegyzése után: T 366 - K 9721;- a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T 179 - K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...a telket, vagy a kft. tulajdonosa?Feltételezzük, hogy a kft. kapja a telket ajándékba a kft. tulajdonosa édesapjától az ajándékozási szerződéssel, amely szerződésnek tartalmaznia kell az ajándék, a telek értékét (piaci értékét) is. Ezt a kft.-nél mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrész értékesítését kell könyvelni, az értékesítés bizonylata (a kérdés szerinti esetben az üzletrész-átruházási szerződés) alapján.Az üzletrész-értékesítés eredményét 2016-tól nettó módon kell meghatározni.Ennek érdekében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi!)A törzstőke külső tőkebevonásával (apportálással) történt emeléséről szóló taggyűlési határozatot a társasági szerződésben keresztül kell vezetni, a társasági szerződést a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...által az ügyvédnek az átruházással kapcsolatban fizetett díj. A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani.A magyar kft.-nek kell a bevételből a jövedelmet megállapítania, a jövedelemből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is sokkal egyszerűbb.A vagyoni betétek átruházása (értékesítése) a társaságtólmegváló és a társaságba belépő tagok közötti szerződéses (adásvételi) jogviszonyonalapul, magát a betéti társaság saját tőkéjét nem érinti, a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: Az "A" kft. 2001-ben értékesített "B" kft.-ben lévő üzletrészéből 300 000 forint értékű törzsbetétet. A szerződés szerint a fele összeget a vevő azonnal kifizeti, a másik felét 2003 januárjában. Ha a vevő nem fizeti ki a vételár második részét a szerződés szerinti időpontig, az "A" kft.-t elővásárlási jog illeti meg 10 USD összegben. Az üzletrészt 2272 forint összegben nyilvántartásba vették, kérdés az, mi legyen a 150 000 és a 2272 forint különbözetével?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő az üzletrész eladási árának csak a felét fizette ki, a 366. számlán 150 000 forint követelés szerepel.Az "A" kft.-t megillető – szerződés szerinti – elővásárlási jog a Ptk. 373. §-a alapján nem értelmezhető, mivel az értékesítést csak akkor és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.