26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
Kérdés:
A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
2. cikk / 26 Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény
Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
3. cikk / 26 Bérlő felújítja az épületet
Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak – magánszemélyek által bérelt – lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
4. cikk / 26 Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál
Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
5. cikk / 26 Lakásépítés eladásra
Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?
6. cikk / 26 Könyvelés a lengyel telephelyen
Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
7. cikk / 26 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
8. cikk / 26 Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között
Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
9. cikk / 26 Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos előírása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
10. cikk / 26 Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés
Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
