Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...összegével történő tőkeemelésre úgy, hogy a kölcsönkövetelésnek egy részével növeli a tulajdonos a jegyzett tőkét a társasági szerződés módosításával, míg a másik részét a tőketartalékba helyezi, és a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...után a kölcsönt igénybe vevő társaságot csak akkor terheli kamatfizetési kötelezettség, ha azt és annak feltételeit a tagikölcsön-szerződésben kikötötték. Más azonban a helyzet akkor, ha a társaság nyújt kölcsönt a magánszemélynek, a magánszemély tulajdonosnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Tulajdonos magánszemély óvadéka

Kérdés: A betéti társaság forgóeszköz-finanszírozásra hitelt kapott a banktól, a tulajdonos magánszemély óvadékibetét-fedezete mellett. A tulajdonos elhunyt, a bank a hitelszerződés lejáratakor automatikusan törlesztette a hitelt a magánszemély óvadéki számlája terhére. Hogyan kell a hitel kivezetését a társaságnál elszámolni? Milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A társaság által felvett hitelt valójában a magánszemély tulajdonos fizette vissza. A hitel visszafizetésével megszűnt a társaság bankkal szembeni kötelezettsége, de kötelezettsége keletkezett a magánszemély tulajdonossal szemben, mivel a hitel visszafizetése az ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek feltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazó taggyűlési határozat, másrészt a társasági szerződés módosítása, továbbá a nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása.Amennyiben a tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Ingyenes üzembentartói szerződés

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező nem tájékoztat arról, hogy az üzembentartóiszerződés mit tartalmaz, az üzemben tartott személygépkocsi hasznosításáról kigondoskodik stb. A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §-ának (3)-(4)bekezdése alapján a forgalmi engedélyben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...a forgalmi értéke. Ez az Itv. értelmében a gazdaságitársaságnak az illetékkötelezettség keletkezésének (az ajándékozási szerződésmegkötése) napján rendelkezésre álló – a döntéshozó szerve által elfogadott -utolsó számviteli beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...jognak.)Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján követelések azok akülönféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekbőljogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek avállalkozó által már teljesített, a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...vagyongyarapodáskövetkezik be. (Az előző bekezdésben leírtak is erre utalnak!)A vagyongyarapodást – az Itv. előírásaiból következően -szerződésenként, azaz hitelezőnként, szállítónként kell megállapítani, és nemösszevontan, a veszteségekkel korrigáltan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.