Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között elszámolni. Munkabérként is csak akkor lehet kimutatni, ha a munkaszerződésben azt mint a rendszeres munkavégzés ellenértékét rögzítik, és munkabérként fizetik ki. (A munkavállaló dönti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes nyugdíjpénztárba átutalja. Mivel a munkáltató ezt a támogatói adományt saját elhatározása alapján teljesíti, és nem a munkaszerződés alapján fizeti, nem kifogásolható, ha annak teljes összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Tanulószerződés szerinti juttatás

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakmunkástanulók tanulószerződéses juttatása – amely 2010-ig adóterhet nem viselő járandóság volt, 2011-ben pedig adómentes juttatás a minimálbér 50%-áig – a számvitelben bérköltség-e, vagy a személyi jellegű juttatások között könyvelendő? Én a személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroltam, a könyvvizsgáló visszatette a bérköltségek közé. Az Szja-tv. szerint nem bér az adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben. Ha bér, akkor egyéb vonzatai is vannak? Szakképzési hozzájárulást kell-e utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ösztöndíj,– a szakképzésben részt vevő tanuló részére biztosítottdíjazás,– a tanulók gyakorlati képzését tanulószerződés alapjánellátó gazdasági szervezet által a tanulónak fizetett díjazásaz állományba nem tartozók keresettömegébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...évi LXXVI. törvény szerint a tanuló és a gazdálkodó szervezet közöttigyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapjánkifizetett díjazás sem a KSH munkaügyi-statisztikai útmutatója, sem az Szt. 79.§-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.