40 talált cikk a biztosítás , értékesítés , könyv , szerződés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?

Kérdés: A külföldi tulajdonú kft. speciális tudású külföldi munkavállalókat hoz Magyarországra, akiknek ingyen munkásszállást biztosít. Magyar munkavállalókat a speciális tudásigény miatt nem tudnak felvenni. A külföldi munkavállalóknak más EU-s országban van az állandó lakhelyük. A munkásszállót üzemeltető számlát ad a kft.-nek. Levonható-e a számla áfatartalma? Értelmezésünk szerint az ingyenesség miatt nem lehetne levonni az áfát, de mivel a munkáltató helyzete szerint más lehetőség nincs e munkaerő biztosítására, ezért a vállalkozás érdekében felmerült költségről van szó, tehát levonható az áfa is.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?