Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés esetén – a Ptk. üzletrész átruházására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – a volt örökös adásvételi szerződéssel eladja a vevőnek. Az eladási ár és az üzletrész szerzési értéke (növelve a magánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek a gyakorlatban felmerült kérdésekre adnak választ.Az ellenőrzés megállapításának a módosítása egyértelművé teszi, hogy a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Részlet a válaszából: […] ...zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot és– a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy felett.A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Támogatás vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban.Az eszközök térítés nélküli átadás/átvételét is dokumentálnikell, éppen a saját vagyonra gyakorolt hatása miatt szerződéssel,megállapodással kell alátámasztani. A szerződésből, a megállapodásbólegyértelműen ki kell derülnie annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...A tagok törzsbetétei különböző mértékűeklehetnek, de minden tagnak csak egy törzsbetéte van.A Gt. 121. §-a alapján a társasági szerződés eltérőrendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik.Minden tagnak azonban csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg el kellhatárolni <br> (T 311 – K 91-92, 467 és T 91-92 – K 4811). A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározottidőtartam alatt kell megszüntetni (T 4811 – K 91-92), az érintett időszak egyesévei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.