Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás

Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A kérdés végén lévő könyvelés csak közelítésnek tekinthető. Először is, a felmerült költségeket 100%-ban beruházásként kell elszámolni. A rendeltetésszerű használatbavételkor (jelen esetben a bérbeadáskor) pedig a megvalósult beruházást az épületek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.Ha a "B" és "C" társaság kölcsönt nyújt az "A" társaságnak a beszerzéshez szükséges összegben, akkor azt – külön kölcsönszerződés alapján – az "A" társaságnál fejlesztési célú kölcsönkötelezettségként a kapott összegben, a "B", illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Szőlőültetvények telepítéséhez támogatás

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A szőlőültetvények vételét, az ültetési munkát, a támrendszer kialakítását valóban beruházásként kellett elszámolni, mint ahogyan a kérdésben is írják. De beruházásként kell elszámolni a szőlőültetvény termőre fordulásáig felmerülő gondozási, vegyvédelmi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Pályázathoz kapcsolódó bérköltség elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni saját dolgozóink bérköltségét, ha pályázati forrásból megvalósuló ingatlan­beruházáshoz kapcsolódik? Ezek a dolgozók a munkaidejük egy részét a beruházási projekt megvalósítására fordítják, és a felmerült bért támogatásból finanszírozzák. A támogatási szerződésben nevesítik, hogy az így felmerült bérköltség az ingatlan bekerülési értékének része. Év közben bérköltségként könyveltük, de át kell vezetni a beruházási számlára. Csökkenteni kell a bérköltséget, vagy értelmezhető saját rezsis beruházásként? Költségeinket elsődlegesen a 6/7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A bérként elszámolt összegnek természetesen a bérköltségek között kell maradnia, azt sehová nem kell átvezetni, függetlenül attól, hogy bértámogatást kapnak, és a saját dolgozók részére kifizetett bérköltség az ingatlanberuházáshoz kapcsolódik.Akkor hogyan lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközöket adott, fejlesztési célúkölcsönként szerepeltesse a három társaság közötti együttműködési megállapodás(kölcsönszerződés) alapján, rögzítve a kölcsön összegét, a visszafizetésrészleteit, időpontjait, a kamat mértékét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet a válaszából: […] A 38/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához a szolgáltató részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.