Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszközök nettó értéke;- és a még vissza nem pótolt amortizációnak megfelelő pénzeszközök értéke.A kezelésbe vételkor a szerződésben rögzíteni kell, hogy az önkormányzati tárgyi eszközöknél milyen arányú (összegű) amortizációt kell elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés:

Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy egy konkrét épület felújítását nem lehet keretszerződés keretében elvégeztetni. Az épület tulajdonosának (jelen esetben a "B" kft.-nek) és a kivitelezőnek (jelen esetben az "A" kft.-nek) a konkrét épület felújítására a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Idegen ingatlanon végzett beruházások átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. A közhasznú feladatellátáshoz önkormányzati ingatlanokat kapott a társaság ingyenes használatra sok évvel ezelőtt. Az ingyenes használatra kapott ingatlanon az elmúlt években, évtizedekben jelentős összegű beruházások történtek, amelyek egy része a társaság saját forrásából valósult meg, míg más részükre a tulajdonos önkormányzat támogatást biztosított. A támogatás az értékcsökkenés arányában kerül feloldásra, halasztott bevételként szerepel a társaság könyveiben. Ezen beruházások aktiválása a társaságnál történt meg, a társaság könyveiben szerepelnek mint idegen ingatlanon végzett beruházások. Milyen módon, milyen számviteli elszámolás mellett van lehetőség az ingyenes használatba kapott önkormányzati ingatlanokon saját forrásból, illetve önkormányzati támogatásból megvalósított beruházások önkormányzat részére történő átadására, a halasztott bevételként kimutatott támogatásösszegek kivezetésére?
Részlet a válaszából: […] ...kapott önkormányzati ingatlanok ingyenes használatbavételét meg kell szüntetni, az ingyenes használatot szabályozó megállapodást (szerződést) közös megegyezéssel meg kell szüntetni.Az ingyenes használatot szabályozó megállapodás megszüntetésével egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint, 4 év alatt 6,8 millió forint].d) A lízingszerződés szerinti lízingdíj két részből áll:– egyrészt a törlesztőrészletből és annak áfájából,– másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés, bár az utolsó sorokból arra lehet következtetni, hogy a nyílt végű pénzügyilízing-szerződés megkötésekor nem kellő gondossággal jártak el, nem megfelelően vették számításba a lízingbe vevő cég érdekeit. (A lízingszerződésben a 17 330 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Totálkáros lízingelt személygépkocsi

Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...(A lízingbe vevőnek a terv szerinti értékcsökkenési leírást a baleset időpontjáig kell elszámolnia.)A nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben kell szabályozni, hogy a totálkáros személygépkocsi milyen értéken kerül vissza a lízingbe adóhoz (jellemzően papíron)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vevő a számviteli előírásokkal össze nem egyeztethető gyakorlatot folytatnak.Az operatív lízing számviteli elszámolása (amelyet lízingszerződéssel kell alátámasztani) lényegében nem tér el a pénzügyi lízingtől. Az elszámolásban az egyetlen érdemi eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...előírások összhangban vannak a korábbi, Szt. szerinti értelmező rendelkezésekkel, de nincsenek összhangban az új Ptk. pénzügyilízing-szerződésre vonatkozó előírásaival. [Az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződésről, annak a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Tárgyi eszköz kivezetése a nyilvántartásból

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. több éven át lízingelt tárgyi eszközt, amelyet nyilvántartásba is vett, utána az értékcsökkenési leírást évenként elszámolta, de az előírásoknak megfelelően nem könyvelte. Az utolsó lízingdíjat követően a kft. nem élt a tulajdonszerzés jogával, ezért a lízingbe adó visszavette tőle a tárgyi eszközt. Hogyan lehet ezt az eszközt a nyilvántartásból kivezetni úgy, hogy az evaalapot ez a kivezetés ne befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitel vezetésére kötelezett evás kft.-nél nem elegendő csaknyilvántartásba venni a lízingbe vett tárgyi eszközt, azt a lízingszerződésbenmeghatározott értéken az 1. számlaosztályban könyvelni is kell. Az előbbiek alapján nem elegendő a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
Részlet a válaszából: […] ...szempontokból helyesen jártak el, amikora lízingelt faipari gépeket a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválták,és az aktivált, szerződés szerinti érték alapján terv szerinti értékcsökkenésileírást számoltak el. "A" lízingcég számlái alapján számolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
1
2