Követelés elévülése

Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] ...is, és a vevőtől kapott előlegként kell kimutatni. (Nincs az Áfa-tv.-nek olyan előírása, mely szerint az időszakos elszámolású szerződések esetében nem lehet előleg. Nem logikus, hogy legyen előleg, de a teljesítést megelőzően ellenértékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Társasházi felújítási hányad elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott összegtől való eltérést külön-külön rendezni.)A társasházban lévő ingatlan értékesítéséről az adásvételi szerződést írásban – a Ptk. előírásai figyelembevételével – kell megkötni. Az értékesítésre kerülő tulajdonhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Foglaló áfája

Kérdés: A foglaló átadása keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Ha igen, mikor kell arról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.Nagyon lényeges azonban a Ptk. 243. §-ának (2) bekezdése szerinti követelmény: a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Előleg kompenzálása

Kérdés: Társaságunk egy munka elvégzésének pénzügyi ütemezése során a megbízóval szerződés szerinti előleg fizetésében állapodott meg. A megbízót ugyanakkor bizonyos költségek illetik meg. A felek úgy állapodtak meg, hogy az előleg fizetése során a megbízó költségeit kompenzálják, és csak az ún. "nettó előleg" átutalására kerül sor. Van-e lehetőség az előleggel való kompenzálásra? Helyesen járunk-e el, ha a "nettó előleg" befolyásakor az előleg szerződés szerinti teljes összegéről állítunk ki számlát, a bejövő költségszámlákat szintén teljes összegben könyveljük, és ezek után végezzük el a vevői-szállítói számlák összevezetését?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy nem járnak el helyesen!A kérdésből az következik, hogy a társaság a megbízóvalszerződött egy munka elvégzésére, és a szerződésben abban állapodtak meg, hogya szerződött munkavégzés ellenértékét nem az elvégzett munkák számlái...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Vevőkövetelések faktorálása keretszerződés keretében

Kérdés: Ha egy cég milliárdos nagyságrendben rendszeresen faktoráltatja vevőköveteléseit keretszerződés keretében egy bankkal (a vevői hosszú fizetési határidő miatt), ez van-e befolyással az áfa elszámolására? A cég az általános szabályok szerint számítja az áfát, alapvetően termékértékesítéssel foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] ...válaszadáshoz előre le kell szögezni, sem a számviteli,sem az áfaelszámolás során nem értelmezhető a keretszerződés keretében történőfaktoráltatás, követelésengedményezés.A régi Áfa-tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján: nem minősülszolgáltatásnyújtásnak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg el kellhatárolni <br> (T 311 – K 91-92, 467 és T 91-92 – K 4811). A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározottidőtartam alatt kell megszüntetni (T 4811 – K 91-92), az érintett időszak egyesévei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...előrebocsátása után a számviteli elszámolásról.Az új Szt. 42. §-a szerint a hosszú lejáratú kötelezettség – az erre vonatkozó szerződés, megállapodás alapján – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú pedig az egy üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.