Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...amely az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése értelmében számviteli bizonylatnak minősül.Számviteli bizonylat lehet akár a bérleti szerződéshez kapcsolódó fizetési felszólítás is, de célszerű, ha a társasház számlát állít ki. Számla kiállítása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

A türelem kompenzálása hosszadalmas építkezés miatt

Kérdés: Az ingatlanbefektetési alap (áfaalany) bérbe adja a háromemeletes épület több irodáját különböző cégeknek és egy magánkórháznak. Amagánkórház egy nagy teljesítményű liftet fog építeni, amivel a fekvőbetegek feljutnak a harmadik emeletre. Hogyan tudja kompenzálni az alap a többi bérlőt, amiért tűrniük kell egy hosszadalmas építkezést? Elképzelésünk szerint a magánkórház kártalanítást fizet, amit az alap "továbbad" a többi bérlőnek. Milyen megítélés alá esik ez az áfa rendszerében? Van-e számlaadási kötelezettség? A lift a magánkórház könyveibe kerül, idegen ingatlanon végzett beruházásként. Ha megszűnik az alap és a kórház közötti szerződés, akkor hogyan kerülhet át az alapba, és mi ennek az áfavonzata? Milyen értéken kerül át?
Részlet a válaszából: […] Nem egyszerű a kérdésben leírtakra érdemi választ adni.A Ptk. előírása szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A Ptk. 6:520. §-a alapján minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt–a károsult beleegyezésével okozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Társasháznak fizetett bérleti díj adója

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
Részlet a válaszából: […] ...üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében.A közösen finanszírozott eszközt kimutató cégnél a közös finanszírozáshoz hozzájárulók befizetéseit – kölcsönszerződés alapján – a pénzügyi teljesítéskor kölcsönként (célszerűen hosszú lejáratú kötelezettségként) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyeknek a "B" társasággal földbérleti szerződést kell kötniük, a földterületet a "B" társaság hasznosítja, folytatni fogja az "A" társaság által megkezdett tevékenységet.Ha az "A" társaság által telepített és a tulajdonában lévő ültetvényen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...legyen szó). További feltételezés: a bérbevevő (a cég) a magánszeméllyel kötött – a Ptk. előírásainak megfelelő – bérleti szerződés szerinti bérleti díjat fizet havonta, amelyet az igénybe vett szolgáltatások között költségként számol el és mutat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Kilépő tag üzletrészkivitele ingatlanban

Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tag üzletrészét, vagy a kilépő tag üzletrészét bevonja, a bevont üzletrész névértékének megfelelő összeggel – a társasági szerződés módosításával – tőkekivonással megvalósuló törzstőke-leszállítást hajt végre, módosíttatva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Használt ingatlanok vásárlása, felújítása, értékesítése

Kérdés: Cégünk kizárólag használt ingatlanok vásárlásával, azok felújításával és továbbértékesítésével foglalkozik. Ebben az esetben az ingatlanokat áfamentesen magánszemélyektől szerezzük be, és áfamentesen értékesítjük számla ellenében. Megtehetem-e, hogy az ingatlan felújításához kapcsolódó számlák bruttó összegét költségként könyvelem, és nem a le nem vonható áfába vezetem át? Az év végi ingatlanértékesítésre vonatkozóan, ha foglalót és előleget fizetett a vevő szerződés alapján, de a birtokbaadás nem történt meg, mert az utolsó részlet még nem érkezett meg december 31-ig, az értékesítés árbevétele melyik lesz?
Részlet a válaszából: […] ...– megfelel a törvényi követelményeknek. Jogszerűen számlázni azonban ez esetben is csak akkor lehet, ha a cég a magánszeméllyel kötött szerződésben foglaltakat teljesítette (jellemzően az ingatlant a vevő birtokába adta). És ez igaz az üzleti év utolsó napján is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...§-ai tartalmazzák. A válasznál elsősorban a Ptk. előírásaira hivatkozunk.A haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen felül az szükséges, hogy a dolgot birtokba átadják (átruházzák), továbbá ingatlan esetében az ingatlanra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
1
2
3
8