Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezhet. A kamatjövedelem keletkezhet lejáratkor (elérési szolgáltatás címén), vagy a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárlásakor (maradékjog címén). A kamatadó mértéke 15%, melyet a biztosító von le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvénytételes előírásával.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja, 85. §-a (3)bekezdésének o) pontja alapján a szerződésben meghatározott fizetési határidőn(esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén – a legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatokkal kelligazolni:– a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódóföldhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződéssel és aföldhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összegfelhasználását igazoló okirattal;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Fiatal a házaspár, ha a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.A közvetlen támogatás nyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...érintő részére a válasz: Ha a futamidő alatt (pl. 5 év után) a cég átadja, és a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését (szerződésmódosítással), a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is a továbbiakban, akkor az addig befizetett díj (5 év)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.