Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalék létrehozásában nem vett részt? Ezért helyesen jártak el akkor, amikor az üzletrész értékesítésekor az adásvételi szerződésben a még ki nem fizetett osztalékról nem rendelkeztek.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a részvényt kibocsátó társaságnak a részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerv által már jóváhagyott beszámoló mérlegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi!)A törzstőke külső tőkebevonásával (apportálással) történt emeléséről szóló taggyűlési határozatot a társasági szerződésben keresztül kell vezetni, a társasági szerződést a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés esetén – a Ptk. üzletrész átruházására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – a volt örökös adásvételi szerződéssel eladja a vevőnek. Az eladási ár és az üzletrész szerzési értéke (növelve a magánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...negatív előjelű sajáttőke-elem nem lehet), akkor a teljes összeggel növelhető a jegyzett tőke (a törzstőke), természetesen a társasági szerződés megfelelő módosítása és a törzstőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után. A jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg el kellhatárolni <br> (T 311 – K 91-92, 467 és T 91-92 – K 4811). A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározottidőtartam alatt kell megszüntetni (T 4811 – K 91-92), az érintett időszak egyesévei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...ismérv az, hogy a részletek megfizetéséig a részvények az eladónál vannak letétben.A részvényeket vásárló szövetkezetnek tehát a szerződés szerinti vételáron kell a részvényeket a befektetett eszközök között állományba vennie (T 171, 172 – K 478), függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.