Operatív lízing vagy bérlet

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?
Részlet a válaszából: […] A magyar jog nem ismeri az operatív lízing fogalmát. Azoperatív lízing – a gyakorlat szerint – olyan lízing, amely nem minősülpénzügyi lízingnek. A kérdéses esetben valójában az operatív lízing nem más,mint a sajátosan értelmezett bérlet. Számviteli, adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] ...Valamennyi, a kérdésében szereplő esetre igazez, tehát a teljesítés időpontja – az áfa szempontjából – az az időpont lesz, amita szerződésben az ellenérték megfizetésének esedékességeként meghatároznak.Végső soron a teljesítés időpontja az a nap, amit önök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezéséből azkövetkezik, a kérdező társaság és a tulajdonos közötti kapcsolatot is a Ptk.423-434. §-aiban előírt bérleti szerződésben kell szabályozni. A kérdezőtársaság akkor lehet vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, ha azonosszerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz kapcsolódik az 56., 57. kérdésekre adott válaszokhoz. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses viszony dönti el, hogy a bérbeadó a víz-, a gáz-, az áramdíjat a bérlőre átháríthatja-e vagy sem.Amennyiben külön szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
2