Továbbszámlázás teljesítési időpontja

Kérdés: Kft. irodaházat vásárolt. A folyamatos üzemeltetés érdekében az első hónapban lesznek olyan számlák, amik még az eladó kft. nevére jönnek, és azokat átszámlázza. Milyen teljesítési dátummal kell helyesen kiállítani egy egyszeri villanyszerelési számlát, valamint egy általa még folyamatban levő őrzés-védés számláját, aminek a valódi teljesítése 07. 01.-07. 31. időszak, de az őrző-védő cég számláján a számla kelte 08. 10., a fizetési határidő és a teljesítés 09. 01. (folyamatos teljesítés)?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósul, vagyis amikor az polgári jogi értelemben is teljesítésre kerül (a felek megállapodása szerinti szolgáltatást a kötelezett szerződésszerűen elvégzi). Ebből következően a továbbszámlázott villanyszerelési szolgáltatás teljesítési időpontja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Ingatlanértékesítés kötelezettségátvállalással

Kérdés: A társaság a tulajdonában álló ingatlanját értékesíti oly módon, hogy a vevő az ellenérték megfizetését a társaság kötelezettségének átvállalásával rendezi. Így az ingatlan új tulajdonosa rendezi a kötelezettséget annak jogosultja felé. Létezhet-e a Ptk. szerint ilyen megállapodás, illetve jól gondoljuk-e a könyvelendő tételt? Ez esetben az ingatlanértékesítésen realizálódik eredmény, nem pedig kötelezettség elengedése címen (hisz a kötelezettséget nem ingyen vállalják át)? Az ingatlan nettó értéke: 20 egység, ellenértéke: 100 egység; az átvállalt kötelezettség 100 egység. T 3 vevő – K 96 egyéb bevétel 100 egység; T 86 egyéb ráfordítás – K 12 ingatlan: 20 egység; T 4 kötelezettség – K 3 vevő: 100 egység.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az átvállaló jognyilatkozatát a tartozásátvállalás tényéről stb.Természetesen az ingatlanértékesítést adásvételi szerződéssel kell megalapozni. Az adásvételi szerződést ki kell egészíteni azzal, hogy a vevő nyilatkozik, a hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...a bizományos nem a megbízótól átvett termékeket értékesíti a vevők felé, hanem a megbízótól megvásárolt termékeket.A bizományosi szerződésre vonatkozó polgári jogi szabályokat a Ptk. 6:281-6:287. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint:A bizományi szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben leírt tényállás viszont az előbbi számvitelielszámolásnak ellentmond. A tényállás szerint társaságuk a növénylevelet aszerződésben rögzített euró/kg felvásárlási egységáron vásárolja meg. Ebből aztlehet feltételezni, hogy a romániai partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi előírásokat!Az adásvétel sajátos szabályait a Ptk. XXXIII. fejezetetartalmazza.A Ptk. 365. §-a szerint adásvételi szerződés alapján azeladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevőbirtokába bocsátani, a vevő pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Társasházi lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...azingatlant használhatja (birtokba veheti), bérbe adhatja, átalakíthatja, egyébhasznosítására vagy akár továbbértékesítésére szerződést köthet stb.]. Ez atulajdonosként való rendelkezésre jogosultság akkor valósul meg tényszerűen, haaz adásvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolt vállalkozási viszonyt a 202/T nyomtatványon kellbejelenteni (2006-ban ez a 06202/T nyomtatványt jelenti) az adóhatóságnak aszerződéskötést követő 15 napon belül, az Art 23. §-a (4) bekezdésének b)pontja alapján. A kapcsolt vállalkozás (ha szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] ...között (feltéve hogy az "önkormányzat tulajdonában lévő"tulajdoni hányad legalább 50 százalék +1 szavazati jogot jelent). Ígyszerződéses kapcsolat keletkezése esetén – 15 napon belül – a kapcsoltvállalkozás adatait be kell jelenteni az APEH-nak.Az Áfa-tv. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Nyomdai tevékenység áfája

Kérdés: Nyomdánk különböző nyomdai tevékenységeket végez. Egyes információk szerint 2004. május 1-jével megváltozott a nyomdai tevékenység áfamegítélése, más információk szerint viszont nem. Mi az igazság? Társaságunknak hogyan kell helyesen eljárnia az áfa tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi áfaszabályozással szemben a bérmunka – az építési szerződés alapján történő termékátadás kivételével – 2004. május 1-jét követően szolgáltatásnyújtásnak minősül [Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 8. §-a (1) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Telefondíjak továbbítása

Kérdés: Mobiltelefon-, illetve közműszolgáltatóknál előforduló gyakorlat, hogy a telefon-, illetve az ingatlan bérlőjének kiküldött számlán vevőként a tulajdonost, postázási címként a bérlőt tüntetik fel. A bérlő és a tulajdonos közötti szerződés szerint a bérlő köteles ezen költségeket közvetlenül a szolgáltatóknál rendezni. Elszámolhatja-e költségként ezeket a számlákat, illetve levonásba helyezheti-e azok áfatartalmát a bérlő?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az áfa levonását szigorú tartalmi-tárgyi-személyi feltételek egységes teljesüléséhez köti. Az Áfa-tv. 35. §-a alapján az adóalany adólevonási jogát kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolhatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
1
2