Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] ...(a 74 millió forint és az üzletrész szerzési értéke közötti különbözetet), és ennek a jövedelemnek a személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját nem vonta le, nem vallotta be és nem fizette be az adóhatóságnak. A vállalkozásból kivont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásaival összeegyeztethető – szakmai vélemény szerint az "A" cégnél ténylegesen felmerült bérköltséget és elszámolt szociális hozzájárulási adót, egyéb bérjárulékot kell csökkenteni a "B" cégre jutó hányadokkal, majd ezen hányadokat a "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Termék ajándékozása jogviszonyban nem álló személynek

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?
Részlet a válaszából: […] ...társaságot terheli. A társaságnak a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelem­adót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az ingyenesen adott juttatással kapcsolatban ajándékozási illeték nem merül fel. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...kell ismertetni, akár ismert, akár nem ismert a termék végső átvevője.Promóciós célra felhasznált termékek személyi jövedelemadója, szociális hozzájárulási adójaAz Szja-tv. szempontjából a magánszemély részére, promóciós céllal átadott termék lehet áruminta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de a cég 3 millió forintért vásárolta azt meg. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell nyilvántartani? Terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a céget?
Részlet a válaszából: […] ...ára közötti különbözet alapján a kérdező cégnek 15 százalékos személyi jövedelemadót és 2019. január 1-jétől 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell levonnia, bevallania és befizetnie, és csak az ezekkel csökkentett vételárat fizetheti ki. [A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.