Borászati termék reprezentációs célra

Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén vehető igénybe az szja-kedvezmény (nem kell megfizetni a bekerülési érték 1,18-szorosa után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót),- ha borászatiüzem-engedélyestől történik palackozott kiszerelésben a vásárlás (nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...áfával növelt értékének) 1,18-szorosa. Az így meghatározott adóalap 15 százalékát kell személyi jövedelemadóként, 13 százalékát szociális hozzájárulási adóként a 69. § (5) bekezdése szerint a juttatás hónapjának kötelezettségeként bevallani és befizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...1,18-szorosát kell adóalapnak tekinteni, és az adóalapra felszámított– 15 százalék személyi jövedelemadót,– 13 százalék szociális hozzájárulási adóta juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetőnek megfizetnie.Az Szja-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...meg a törvényben előírt mértéket: T 551 – K 368, kapcsolódóan az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– ha az átadásra kerülő Széchenyi Pihenő Kártya összege külön-külön meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg a törvényben előírt mértéket, a törvény szerinti adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás (2019. január 1-je után a személyi jövedelemadó mértéke nem változik, egészségügyi hozzájárulás helyett viszont 19,5% szociális hozzájárulási adó lép be, az adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...során nem kell az 1,18-as szorzót alkalmazni, ugyanakkor a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lép be.Az egyes meghatározott juttatásoknál megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.