Borászati termék reprezentációs célra

Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén vehető igénybe az szja-kedvezmény (nem kell megfizetni a bekerülési érték 1,18-szorosa után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót),- ha borászatiüzem-engedélyestől történik palackozott kiszerelésben a vásárlás (nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonost az áfát is magában foglaló piaci értéknek megfelelő összeghez juttatják, amely juttatás személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját a magánszemély tulajdonosnak a kft.-n keresztül kell megfizetnie.A válasz következő része arról szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...igaz akkor is, ha a kedvezőbb adózás az osztalék utáni adózás lenne. [A munkabér után az ügyvédi irodánál is 27 százalék szociális hozzájárulási adót, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie a 10 százalék társasági adó helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettség terheli, a juttató társaságot pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.A kérdésből nem derül ki, hogy ellenérték nélkül kinek kívánják a tartós részesedést átadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.