Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a magánszemély szempontjából elengedett tartozás bevételnek minősülő összege (100%-a) után 2019. július 1-től 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a magánszemélynek, az elengedett tartozás bevételnek minősülő összegéből a személyi...a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a betegszabadság díjazása;– a jóléti és kulturális költségek.A KSH munkaügyi statisztika szerint – az előbbieken túlmenően – szociális juttatás még:– munkaképtelenség esetén az ünnepnapokra, a pihenőnapokra fizetett távolléti díj;– a segély, valamint a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg a törvényben előírt mértéket, a törvény szerinti adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege meghaladja a törvényben......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.