Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásaival összeegyeztethető – szakmai vélemény szerint az "A" cégnél ténylegesen felmerült bérköltséget és elszámolt szociális hozzájárulási adót, egyéb bérjárulékot kell csökkenteni a "B" cégre jutó hányadokkal, majd ezen hányadokat a "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell levonni, nem lehet a nyugdíj alapjaként sem számításba venni. Ilyen törvényi előírás hiányában azt bérköltségként kimutatni, a szociális hozzájárulási adónál, a szakképzési hozzájárulásnál számításba venni, és természetesen az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Szociális hozzájárulási adó a saját jogú nyugdíjasnál

Kérdés: Ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjas, akkor 2019-ben a lakáscélú munkáltatói támogatásnál – ha azt munkabérben kapja – mivel nem kell tőle nyugdíjjárulékot levonni (csak személyi jövedelemadót), a cégnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az összevont adóalapba tartozó adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem után nem kell a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetnie.Ha lakáscélú munkáltatói támogatásként juttatást kívánnak adni, akkor azt természetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...igaz akkor is, ha a kedvezőbb adózás az osztalék utáni adózás lenne. [A munkabér után az ügyvédi irodánál is 27 százalék szociális hozzájárulási adót, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie a 10 százalék társasági adó helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.