Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Részlet a válaszából: […] ...az őt terhelő jövedelemadót és járulékot a kft.-hez befizetni. A kft. pedig a munkavállaló előbbiek szerinti jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ez esetben nincs illetékfizetési kötelezettség!Abban az esetben, ha a kft. könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...jutalmat, prémiumot és azok járulékát a jóváhagyást követően lehet kifizetni, a kifizetéshez kapcsolódnak a bérköltséget terhelő szociális hozzájárulási adó, a bérköltségből levonandó személyi jövedelemadó és bérjárulékok, a kifizetéshez kapcsolódik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy az elszámolásra kiadott összeggel 30 napon túl számoljanak el, viselve a teljes időtartamra számított személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, vagy kamatot fizet a magánszemély.Jogszabály természetesen nem írja elő azt sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége bevételének része – a magánszemélynek személyi jövedelemadót, a munkavállalónak bérjárulékokat, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A belföldi kiküldetés napidíja elszámolásának bizonylata a kiküldetési rendelvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...és előírása a munkavállalóval szembeni követelésként,T 561 – K 463-8 = a meghaladó külföldi napidíj alapján a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.