Épületen belüli helyiség kialakítása

Kérdés: A kft. a tulajdonában lévő épületben kialakított egy helyiséget a dolgozók tulajdonában lévő elektromos rollerek töltésére, konnektorokat szereltek fel. A helyiség kialakítását beruházásként kell kezelni? Keletkezik-e a kft.-nek bármilyen adófizetési kötelezettsége azáltal, hogy a dolgozók ingyen használhatják a cég elektromos hálózatát?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Az adóalapot havonta indokolt megállapítani, és az adóalap 15 százalékát személyi jövedelemadóként, 13 százalékát pedig szociális hozzájárulási adóként bevallani és befizetni.A kft. azáltal biztosítja az ingyenszolgáltatást, hogy a dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...1,18-szorosát kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap alapján kell negyed­évenként a személyi jövedelemadót (15%), a szociális hozzájárulási adót (15,5%) megállapítani, bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig.Megjegyzés:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségek együttes összegének 1,18-szorosa a jövedelem, amelyet 15 százalék személyi jövedelemadó, 2020. július 1-től 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó is terhel (T 559 – K 462, T 5612 – K 463-8).(Kéziratzárás: 2020. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt tételek (elkülönített anyagok, értékcsökkenési leírás) 1,18-szoros értéke alapján 15% személyi jövedelemadót és 17,5% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
Részlet a válaszából: […] ...elő.A kérdésben konkrétan említett esetben, amikor a társaság alkalmazásában álló szakemberek bérköltsége (és annak járulékai, szociális hozzájárulási adója) azért merül fel, mert a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.