Tartozásátvállalás ellenérték fejében vagy anélkül

Kérdés: "A" cég megrendel "B" cégtől egy építési munkát 30 millió Ft értékben. "B" cég alvállalkozót bíz meg a munka egy részének elvégzésével ("C" cég) 20 millió Ft értékben. "B" és "C" cég közötti vita miatt "A" cég átvállalja "B" cég tartozását "C" cég felé. Háromoldalú megállapodás születik, amelyben "C" cég hozzájárul a kötelezetti cseréhez. A megállapodásban az áll, hogy ez egy ellenértékes tartozásátvállalás akként, hogy a "B" cég az "A" cég felé kiállított 30 millió Ft értékű számlájából átvállalt tartozás (20 millió Ft) beszámításra kerül. Felmerülhet-e áfafizetés bármelyik félnél? Helyes-e az alábbi kontírozás "B" cégnél? Tartozásátvállalás: T 454 ("C") – K 454 ("A") 20 millió Ft, beszámítás: T 311 ("A") – K 454 ("C")?
Részlet a válaszából: […] ...a számlázásokhoz kapcsolódhat az elvégzett teljesítmény függvényében.A tartozásátvállalás nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így a tartozásátvállalást nem terheli áfafizetési kötelezettség, mögötte csak pénzügyi rendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Kamarai hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvviteli elszámolásban hová könyveljük a kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen bevétel a tagdíj is, a kamarai hozzájárulás is, amelyet a kettős könyvvitel rendszerében a költségnemek között az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell kimutatni, szolgáltatások ellenértéke.A hivatkozott törvény 34/A. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...nincs.A beszámítás nem tekinthető "pénzhelyettesítő eszköz"-zeltörténő fizetésnek. A beszámítás nem termékértékesítés, nem szolgáltatásnyújtás,nem engedményezés. A beszámítás során a beszámítás erejéig az egymássalszembeni kötelezettségek szűnnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a alapján ha valaki a kötelezettelmegállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosulthozzájárulását kérni. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, atartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.A Ptk. előírása alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...(kötelezettség) nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (például hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz, továbbá készletre nem vehető szolgáltatáshoz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.