Garanciakiterjesztés elszámolása

Kérdés: Riasztóberendezések és számítógépek kereskedésével foglalkozó társaságnál egyre több olyan eset van, amikor az ügyfél garanciakiterjesztést kíván vásárolni az eszköz megvásárlásával egyidejűleg. Ezt a garanciakiterjesztést a társaságnak is meg kell vásárolnia az eladótól. A termékkel eredetileg pl. 3 év garancia jár, de a vevő ehhez még plusz 1 év kiterjesztett garanciát vásárol. Ezt az eladótól megvásároljuk, amelyet az eladó a számlán külön feltüntet (értékkel). Számvitelileg a kiterjesztett garancia (plusz garanciális időszak) az áru bekerülési értékét növelő tétel, vagy időbeli elhatárolásként kellene kezelni bejövő és kimenő oldalon is? Az olyan esetekben, amikor eleve úgy vásárolunk terméket, hogy az ár tartalmazza a garanciális időszakot is – mert X Ft 2 év garanciával és Y Ft 3 év garanciával –, jól gondoljuk, hogy az elhatárolás fel sem merül? Itt a termék árában foglalt garancia a bekerülési érték része? Az előzőekben feltett kérdésekre adott válaszok másképpen alakulnak, ha nem az áru (eszköz) megvásárlásával egyidejűleg történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, hanem például fél év elteltével?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzési érték részének, akkor sem költségként kellene a felmerüléskor elszámolni, hanem készletre kellene venni mint vásárolt szolgáltatást!)Ha az árubeszerzést/értékesítést követően (néhány hónappal később) történik a garanciakiterjesztés-vásárlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó költség, amely a termék értékét alkotja, ez az értékesítési ár alapja.A késztermék vásárlásához kapcsolódó szolgáltatások a vevő külön költségei, amelyeket a gazdasági esemény jellege szerint kell megítélni.A szállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...funkciót, feladatot ellátó gép!)A próbaüzem, a próbaüzemeltetés társaságnál felmerült költségeit, a szolgáltatóktól igénybe vett szolgáltatások számlázott összegeit a beruházási számlán belül elkülönítetten gyűjteni kell (ez legyen a 1612. számla). Ez lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] ...– térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához szükséges vásárolt anyagokat, saját előállítású termékeket és szolgáltatásokat, gépeket, illetve az is, amikor a társaság a tárgyi eszköz beszerzésekor elvégzi a szállítási és rakodási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet a válaszából: […] ...és a kérdés megválaszolásához szükséges.A kérdésre – első elolvasás után – úgy tűnik, hogy mind a két válasz jó lehet: a szolgáltatási jutalék fizetése az eladó szolgáltatásához kapcsolódik, a felszámítás alapja szerint viszont inkább a bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Vállalkozói szerződés, költségtérítés

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A szolgáltatásnak tehát díja van. Tekintettel arra, hogy a vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais megfogalmazza. 7. Nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...6. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül, nyílt végű akkor, ha az Áfa-tv. előírásai alapján szolgáltatásnyújtásnak minősítendő.Nyílt végű pénzügyi lízing esetén is a lízingbeadónak számláznia kell – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatásAz árat közvetlenül befolyásolják azok a támogatások, amelyeknek kifejezetten rendeltetése az árnak (a megrendelő, a szolgáltatást igénybe vevő vagy a terméket megvásárló által fizetendő összegnek) az alacsonyabb szinten tartása.Ilyen támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.