9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Lakás üdülés céljára
Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
2. cikk / 9 Karbantartás a megrendelő anyagával
Kérdés: A társaság tárgyieszköz-karbantartást úgy végeztet, hogy a karbantartási anyagot megvásárolja, és csak a munka elvégzését rendeli meg a külső kivitelezőtől. Ebben az esetben az anyagköltség is karbantartási költség, vagy vásárolt anyag? A társaság készletszámlákat nem vezet, költségeit az 5. számlaosztályban számolja el.
3. cikk / 9 Különbözet szerinti adózás hangszereknél
Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
4. cikk / 9 Káresemény utáni javítási költségek elszámolása
Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!
5. cikk / 9 Káresemény utáni javítási költségek elszámolása
Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
6. cikk / 9 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok számlázása
Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?
7. cikk / 9 Iparűzési adó alapja igénybe vett szolgáltatásnál
Kérdés: A fenntartásiköltség-számlákból külön könyveljük az anyagköltséget és a munkadíjat. Helyesen járunk-e el? Mi vehető figyelembe ez esetben az iparűzési adónál?
8. cikk / 9 Értékesítési céllal vásárolt ingatlan felújítása
Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt. Az épületen több millió forint értékű felújítást hajtottak végre. Helyesen járunk-e el, ha az ingatlan bekerülési értékét az áruk között, a több évig elhúzódó felújítást pedig a beruházások között számoljuk el?
9. cikk / 9 Alvállalkozói teljesítmények könyvelése
Kérdés: Cégünk biztonságtechnikai rendszerek telepítéséhez, karbantartásához, javításához igénybe vesz alvállalkozókat. A közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek. Ezen igénybe vett szolgáltatások – mint alvállalkozói teljesítések – az iparűzésiadó-alapot csökkentik. Ezen szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat könyveljük, holott az új Szt. nem nevesíti az alvállalkozó fogalmát. Helyesen járunk-e el?