Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés:

Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Részlet a válaszából: […] ...3 139 600 forintnak) megfelelő összeget meg nem haladóan nyújtott, az Áfa-tv. 45/A. § hatálya alá tartozó, távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszból következik: igen!Az Áfa-tv. 17. § (2) és (3) bekezdés d) pontja alapján nem áll be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás, azaz az ügylet áfakörön kívüli, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel az Áfa-tv. 17. § (2) bekezdése, illetőleg a (3) bekezdés d) pontja alapján nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...p) pontja alapján a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (ilyen a társasház is), a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának (a társasháznál a tulajdonostársaknak) mentes az adó alól. Ennek tipikus esete az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől

Kérdés: Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a természetes ásványvizek közül a gyógyvíz és a szikvíz továbbra is a kedvezményes (12 százalékos) adómértékkel adózik.A szolgáltatások közül a normál kulcs alá került: a raktározás, az áruszállítás; a mosás, a vegytisztítás és a textilfestés;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.