7 talált cikk a SAP , könyv , ellenérték , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés:

Az áramszolgáltató előre számláz áramdíjat devizában. A számla kelte: 2023. 03. 17.; fizetési határidő: 2023. 04. 03.; teljesítés: 2023. 03. 17., elszámolási időszak: 2023. 04. 01. – 2023. 04. 30. A számlabefogadó elszámolja az áfát az Áfa-tv. szerint, viszont a követeléseit és a kötelezettségeit a számviteli elszámolásaiban az MNB árfolyamán könyveli. A számla megérkezett 2023. 03. 20-án, kifizetése 2023. 04. 03-ig megtörtént. Milyen árfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni a fenti számlát költség és kötelezettség tekintetében (amikor a számvitel szerinti árfolyam csak hetekkel később lesz tudható)?

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?

Kérdés: Az ázsiai megbízó magyar ügyféllel szerződött "Agencyagreement" keretein belül. Az ügyfelekkel a kapcsolatot azonban a megbízott tartja, ő rögzít minden információt az ázsiai megbízó rendszerében. A megbízott állítja ki a számlákat, az ügyfelek is a megbízott részére utalnak. A beérkezett összeg 98%-át a megbízott továbbutalja a megbízónak, de tőle nem kap számlát. Jelenleg a teljes árbevétel a megbízottnál csapódik le, annak ellenére, hogy csak közvetít. Egy másik cég úgy pótolta a bevétel és a jutalék közötti részhez a költségeket, hogy saját neve alatt a saját nevére kiállított egy számlát a különbözetről, saját magára számlázott. Van-e arra valami tiltás, hogy az adózó önmaga felé nem számlázhat? Ha nincs, mivel lehet alátámasztani az önmagunk felé történő számlázás jogosságát?

Kérdés: A társaság kongresszusszervező, a kongresszusokat a kongresszusrendező megbízása útján bonyolítja le. A kongresszusok megszervezésével kapcsolatos szolgáltatásokat a szervező saját nevében rendeli meg és számolja el költségként, a részvételi díjat pedig árbevételként. A kongresszus eredményével számol el a kongresszusszervező a kongresszus rendezőjével, és az eredményt utalja át a rendezőnek. Az átutalás történhet számla kibocsátásával?

Kérdés: A megrendelő és a szolgáltató között havi elszámolással és teljesítésigazolással szoftver-korszerűsítési szolgáltatói szerződés jött létre. A szerződés szerinti árat a megrendelő 100%-ban kifizeti. Az utolsó számla benyújtásával egyidejűleg a szerződés szerint a szolgáltató biztosítékként meghatározott összeget utal át 14 hónapra a megrendelő számlájára. Hol tartsa nyilván az átutalt biztosítékot a szolgáltató? Áfás vagy nem áfás? Átutaláskor még nem lehet tudni, hogy azt egészében vagy részben felhasználják. Lehet, hogy visszakapja a szolgáltató, de az is lehet, hogy vele vagy mással a biztosíték terhére a megrendelő garanciális javítást végeztet. Ha a megrendelő a szolgáltatóval végezteti el a javításokat, akkor ezt a szolgáltatónak a megrendelő felé ki kell számláznia? Ha mással végezteti el a megrendelő a javításokat, és a szolgáltató biztosítékából fizet, akkor ezt hogyan kell a szolgáltatónál könyvelni? Árbevétel, áfa módosul?

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?