9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása
Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
2. cikk / 9 Utazásszervezés, árrésszámítás
Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
3. cikk / 9 Le nem vonható áfa elszámolása
Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
4. cikk / 9 Vadásztársaság tevékenységének minősítése
Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?
5. cikk / 9 Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál
Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
6. cikk / 9 Támogatásból is finanszírozott tevékenység
Kérdés: Egy kiskereskedelmi egység forgalmának felét gyógyászati segédeszközök értékesítése, másik felét cipő értékesítése teszi ki. A vevő a gyógyászati segédeszközöket vénnyel vásárolja, az ár egy részét kifizeti, a másik részét a vállalkozás számlázza a MEP-nek, áfásan. Államháztartási támogatásnak minősül-e a MEP térítése? Ha igen, kivonható-e az arányosításból a cipő forgalma, amihez nem kapcsolódik támogatás? A cipő értékesítésének bevétele, beszerzése jól elkülöníthető!
7. cikk / 9 Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz
Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
8. cikk / 9 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
9. cikk / 9 Könyvelési díj számlázása
Kérdés: Vállalkozásunk olyan alapítvány részére végez számviteli szolgáltatást, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. Felmerült az alapítvány részéről az az igény, hogy a könyvelési díj számláját bontsuk meg alapítványi és vállalkozási teljesítésre. Eddig közvetett költségként kezeltük a könyvelést, és az áfát nem igényeltük vissza. Megtehetjük-e, hogy például a rögzítési szám alapján megbontva a könyvelési díjat, a felmerült igény alapján minden hónapban két számlát állítunk ki?
