6 talált cikk az adóalany , beruházás , ATM , kötelezettség , szolgáltatás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?

Kérdés: Növendék állat tenyészállattá történő átminősítését a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el, amelyet az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekint. Így az aktiválás időpontjában fizetendő adó és a 120. § alapján levonható adó keletkezik. Hogyan értelmezhető ehhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 134. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Kérem, hogy a 3474. számú kérdésben leírtakat válaszolják meg az új Áfa-tv. tükrében!

Kérdés: Az Áfa-tv. 134. §-ának (1), (2) bekezdése rendelkezik a vállalkozáson belül a saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz áfa-visszaigénylésével kapcsolatban. Értelmezésünk szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházások áfáját csak a beruházás aktiválásakor igényelhetjük vissza. Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk, ahol sajátos beruházás a növendék állatok tenyészállattá történő átminősítése. Hogyan értelmezendő ez esetben az Áfa-tv. hivatkozott előírása? Egyéb beruházásoknál is problémát jelent a törvény alkalmazása.

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?