Fordított adózás alvállalkozó, fővállalkozó, megrendelő kapcsolatában

Kérdés: A társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot építtet, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. Kérdéseink:
1. Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi, és egyben fizetendő áfaként is bevallja az adott időszaki bevallásában?!
2. Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámlát bocsátanak ki a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen?
3. Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az Áfa-tv. 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni?! Van-e ennek bármilyen jelentősége?
4. Jól gondoljuk-e, hogy nem befolyásolja a fentieket, hogy a fővállalkozó és a megrendelő az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban nem jelentkezett be az áfa alá?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében. Ugyanezen § (1) bekezdésének b) pontja alapján az adót az igénybevevő fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...p) pontja alapján a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (ilyen a társasház is), a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának (a társasháznál a tulajdonostársaknak) mentes az adó alól. Ennek tipikus esete az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...adót kell fizetni azadóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejébenteljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Adó­alany az ajogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdaságitevékenységet folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...költségeket, ráfordításokat is (átírási illeték, telekrendezési költségek, ügyvédi költségek, egyéb hatósági igazgatási és szolgáltatási díjak stb.). Ha ezek között van olyan számla, amelyik előzetesen felszámított áfát is tartalmaz, természetesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.