Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosi hitel (tagi, hitelezői kölcsön) nyújtása miatti követelését.A kft.-nél a törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. Ennek feltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazó taggyűlési határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...nincs.A beszámítás nem tekinthető "pénzhelyettesítő eszköz"-zeltörténő fizetésnek. A beszámítás nem termékértékesítés, nem szolgáltatásnyújtás,nem engedményezés. A beszámítás során a beszámítás erejéig az egymássalszembeni kötelezettségek szűnnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...tárgya vagyoni értékű jognak ingyenesalapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá azilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vagyoniértékű jog – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...tárgya vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyenjognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogrólellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miattikövetelésnek a magánszemélyek részéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az a társaság, amelynek követelése van, az a másik fél javára már teljesített, vevőjének terméket adottel, szolgáltatást nyújtott, kölcsönt adott stb., és így a vevőnél, az adósnálvagyonieszköz-növekedés következett be, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Bérelt üzlethelyiség beruházásához kapcsolódó hitel elengedése

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...között – a vagyoni értékű jog ingyenesalapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának az ingyenes átengedése, továbbá azilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az illetéktörvény 102. §-a (1) bekezdésének d) pontjaszerint vagyoni értékű jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.