3 talált cikk az anyagköltség , üzemanyag , szerző , vállalkozási tevékenység , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?

Kérdés: Az adózó megbízási szerződés, megbízási keretszerződés alapján, mint megbízott a megbízó szerződéses kapcsolatai révén különböző eszköz­finanszírozást végző pénzügyi vállalkozások részére tartozás- és eszközbehajtást végez. Az adózó e tevékenység ellátásáért díjazásban részesül. Ezenfelül a megbízó megtéríti a felmerült egyéb költségeket (üzemanyag, autópályadíj, javítás költségei, alkatrészek költségei) is. Az adózó az elvállalt feladat ellátása érdekében megállapodást kötött más vállalkozásokkal, meghatározva a díjazás mértékét, illetve a felmerült egyéb költségek megtérítését is vállalta. Az "alvállalkozók" által kiállított számlák SZJ-számmal ellátottak, követelésbehajtásról, vagyonvédelmi szolgáltatásról, hitelképesség vizsgálatáról, máshova nem sorolható egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás stb. elvégzéséről szólnak, külön tartalmazzák az üzemanyagkölt­séget, a szállítás díját stb. A bevételi számlák egyéb kiegészítő tevékenység ellátására, illetve díjbeszedésre vonatkoznak, de nem szerepel azokon, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaznak. A leírtak szerinti költségek az iparűzési adónál elfogadhatók-e közvetített szolgáltatásként, esetleg alvállalkozói teljesítésként?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?