Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...követelésnek). A kriptovaluta pénzre váltásakor ezért azt vásárolt követelés értékesítéseként, ha azzal terméket vásárolnak vagy szolgáltatást vesznek igénybe, akkor az így adódó kötelezettséget egyenlítik ki a kriptovaluta eladási árának a beszámításával....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...tőke bevonásával:Az új Ptk. szerint a törzstőke felemelése történhet:– újabb pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával,– a törzstőkén felüli vagyonból (ez utóbbi a kérdező cégnél – sajnos – fel sem merülhet).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése alapján 2008. január1-jétől az eszközök apportálása nem minősül termékértékesítésnek,szolgáltatásnyújtásnak, így az apportált eszközök értéke után nincs áfafizetésikötelezettség. Ennek azonban feltételei vannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése

Kérdés: Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés azt sugallja, hogy félreértik a Gt. 12. §-a (4) bekezdését: a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.