4 talált cikk az arányosítás , le nem vonható áfa , ellenérték , tárgyi eszköz , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?