Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték nélkül adja át az ültetvényt, úgy az Áfa-tv. 14. § (1) bekezdése értelmében ugyancsak ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásként kell kezelni ezt az ügyletet, mivel az ültetvény telepítéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Előre bekért bérleti díj kezelése

Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...megfizeti, akkor a bérleti díjat fizető cégnek – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – az igénybe vett szolgáltatásként elszámolt 36 hónap bérleti díjából csak az maradhat a költségek között, ami a bérleti időszak tárgyévre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...díj, sem a közüzemi díjak, sem a közös költség nem számolható el, annak egy részét az ügyvédi irodának – mint közvetített szolgáltatást – szerződéssel alátámasztottan tovább kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése, 36-37. §-a, 39. §-ának (2) bekezdése alapján megfizetettegészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint azEho-tv. 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott jövedelmek után megfizetettszázalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...19. § (1) bekezdése 36-37.§-a és 39. §-ának (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosításijárulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az Eho-tv. 3. §-a (3)bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott jövedelmek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.