Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...eszköz biztosan átmegy a lízingbe vevő tulajdonába); ha az nem alkalmazható, azaz az Áfa-tv. szerint nem termékértékesítés, akkor szolgáltatásnyújtás, amit nyílt végű pénzügyi lízingnek nevez a gyakorlat (a jogszabály nem). Ha az előbbieket végiggondoljuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...számítja be (T 455 – K 311). A leírtakból következően a bérlő a bérbeadó által számlázottbérleti díjat igénybe vett szolgáltatások költségeként számolja el (T 522, 466- K 454), – a megállapodás szerinti – számlázásonkénti – összeggelcsökkenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] ...és azt csak a szerződésben rögzített időszak alatt – időarányosan – lehet eredményt terhelő költségként elszámolni.Az egyéb szolgáltatáskénti elszámolás azért nem lehetséges, mert egyrészt nem az, másrészt a bérlő még nem vett igénybe szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.