Lakásbérbeadás berendezési tárgyakkal

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a lakberendező eljárása ellentétes a Ptk.-nak a szerződések tartalmára, továbbá az Áfa-tv. termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírásaival. Mivel a lakásberendezési tárgyakat nem a lakberendező tevékenységéhez használja, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...így átvett egyéb eszközök éven belüli együttes piaci értéke meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– térítés nélkül nyújtott szolgáltatások esetében, ha az üzleti éven belül nyújtott szolgáltatások együttes bekerülési értéke meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais megfogalmazza. 7. Nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározására.A közvetlen önköltség meghatározása ezen módszerének alkalmazásához a vállalkozásnak ismernie kell az egyedi termék, szolgáltatás (kalkulációs egység) eladási árát, meg kell határoznia a kalkulált hasznot, értelmeznie kell a még várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőke 25 százalékát nem éri el. Ez esetben ugyanis van lehetőség a nem pénzbeli hozzájárulás későbbi időpontban történő szolgáltatására, legfeljebb a cégbejegyzéstől számított ötödik év végéig. Ennek megfelelően módosult az Szt. 35. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.