A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] ...mert a szerződés szerinti fogyasztást a cég nem teljesített, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A szolgáltató az elmaradt szolgáltatás díját fizetteti meg a lekötési díj számlázásával, a szolgáltatónál valójában az elmaradt haszon térül meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet a válaszából: […] ...és a kérdés megválaszolásához szükséges.A kérdésre – első elolvasás után – úgy tűnik, hogy mind a két válasz jó lehet: a szolgáltatási jutalék fizetése az eladó szolgáltatásához kapcsolódik, a felszámítás alapja szerint viszont inkább a bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...végén kell döntenie, akkor ezt a bérbeadást az Áfa-tv. nem tekinti termékértékesítésnek. Ha viszont nem termékértékesítés, akkor az szolgáltatásnyújtás az Áfa-tv. általános előírásaiból következően. Ezt nevezi a szakma nyílt végű pénzügyi lízingnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt a vonatkozókormányrendelet szerint üdülőként, mint szálláshelyet, nyilvántartásba vették.Az üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás meg nem térülő költségeinek – mintegyes meghatározott juttatás – az 1,19-szeresét 16 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Apartmanépítés árfolyam-különbözete

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...– azapartmanok építésével kapcsolatosan beérkező számlák szerinti összegeketelsődlegesen költségként (jellemzően az igénybe vett szolgáltatások költségeiközött) kell elszámolni, majd év végén, illetve az építkezés befejezésekor mintbefejezetlen termelést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...választ ad.A hatályos Szt. előírása szerint: a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények szerződés szerinti összegeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.