Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú használat esetén a biztosítási díjat) sorolja ide.Ha van ilyen, és működő a konstrukció, akkor a meg nem térített szolgáltatások (a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások) ellenértékét kell itt kimutatni az egyéb bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy a telek vásárlása nem a kft. vállalkozási tevékenysége érdekében történt. Ez esetben a kft.-nek viselnie kell döntése következményeit.Nyilvánvaló, hogy a romos ház rendeltetésszerűen nem vehető használatba. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...áfa nélküli összege víz-, áram-, gázdíj esetében eladott áruk beszerzési értékeként, a csatornahasználati díj közvetített szolgáltatásként könyvelendő akkor, amikor az áfa felszámításával továbbszámlázásra kerül, a továbbszámlázott összeg pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházások

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz a kérdésre válaszolni, mert a számviteli elszámoláshoz szükséges alapfogalmak sem tisztázhatók a kérdés alapján.Sokszor leírtuk, hogy olyan tárgyi eszköz nincs, mint az ingatlan. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának a közös elnevezése. Így a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása

Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. a beérkezett számlák szerinti munkák – nem őt terhelő – ellenértékét a többi bérlőre áthárítja azzal, hogy közvetített szolgáltatásként az arányos részt továbbszámlázza.Ha van a Ptk. előírásainak megfelelő bérleti szerződés, de az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyait cserélte ki, pótolta ki, egészítette ki? Az üdülés céljait szolgáló műszaki cikkeket vásárolt, vagy azok beszerzése más szolgáltatások nyújtása érdekében történt? Ez utóbbit lehet feltételezni a kondigépek beszerzéséből. A kondigépek használatáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogytelekvásárlás nem a bt. tevékenysége érdekében történt, és ennek az esetlegeskövetkezményeit a bt.-nek viselnie kell. Ha a telket romos házzal vették, akkor ezt a házatrendeltetésszerűen nem vehette a bt. használatba. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

6 millió forint feletti személygépkocsi áfája

Kérdés: Egy kft. 6 millió forint feletti személygépkocsit vásárolt. A Tao-tv. nem ismeri el költségként ennek a személygépkocsinak a javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából, értékcsökkenési leírásából a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeget. Ezt kell alkalmaznunk az áfa visszaigénylésénél is?
Részlet a válaszából: […] ...33. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzéséhez, szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó áfa nem vonható le, a személygépkocsihoz igénybe vett javítás, karbantartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.