Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi, illetve azt másnak ingyenesen használatba adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Lejárt, be nem váltott utalványok elszámolása

Kérdés: Társaságunknál 2019. január 1-jétől bevezetésre került az egycélú utalványok kibocsátása, amelyek érvényessége az értékesítéstől számított egy év. Hogyan történjen a lejárt, be nem váltott utalványok számviteli elszámolása? Szükséges-e a lejárt, be nem váltott utalványok kivezetésekor mind a beszerzésükhöz, mind az értékesítésükhöz kapcsolódóan áfakorrekciót végezni? A 2019. január 1-je előtt kibocsátott, lejárt, be nem váltott utalványok elszámolásában történt-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az egycélú utalvány olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...(T 455 – K 381, 384). Amennyiben a magánszemély ellátása természetben történik, a magánszemély részére átadott termékeket, nyújtott szolgáltatásokat (reggeli, ebéd, vacsora, szoba biztosítása stb.) piaci értéken, az áfa felszámításával számlázni kell (T 311 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni (a vevőnél, a szolgáltatásnyújtást igénybe vevőnél) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...átadásaeszközértékesítés (átadás) a számviteli előírások szerint, ugyanakkor azÁfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése szerint szolgáltatásnyújtás és mint ilyenáfaköteles. Az Áfa-tv. 159. § szerint az adóalany köteles atermékértékesítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Pénzbeli és természetbeni támogatás

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?
Részlet a válaszából: […] ...miatt).Nem értelmezhető a kérdésnek a partnerre áthárított költségrevonatkozó része. A nyereményként átadott eszközök, nyújtott szolgáltatások,véglegesen átadott pénzeszközök rendkívüli ráfordításként elszámolt összege apartnerre nem hárítható át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...kell bocsátani, hogy számviteli szempontból a bizonyos szolgáltatások és termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok (étkezési utalvány, üdülési csekk, utazási utalvány, vásárlási utalvány stb.) nem minősülnek csekknek, azaz pénzeszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.