Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni. Előzetesen a szállítói számla már könyvelésre került.Itt jegyezzük meg, mivel a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás jellemzően áfaköteles (nemcsak Magyarországon, de külföldön is), ezért a kriptovalutában (stabilcoinban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatja. Nem kifogásolható tehát a továbbiakban sem az Önök által alkalmazott eddigi gyakorlat, miszerint ahol a családtagok telefonszolgáltatásai kerülnek számlázásra, azokat a számlákat a vállalkozás nem számolja el költségként a könyveiben.Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával

Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése szerint az ügyletet teljesítő adóalany köteles a termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére – ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Befejezetlen termelés vagy értékesítés

Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt és saját termelési készletek (idetartozik a kérdés szerinti lakás, gépkocsibeálló hely és tároló is), valamint teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét, amelyet – a (2) bekezdés alapján – számla kibocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. Az adásvétel során azonos értékek cserélnek gazdát, az eladott áruval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...fekvő ingatlan vagyonból származó jövedelme Magyarországon adóztatható. A magyar Áfa-tv. hatálya pedig a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásra – így a Magyarországon fekvő ingatlan kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosítására – terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszából: […] ...s az iparűzésiadóalap-számítás során figyelembe vehető nettó árbevétel-csökkentő jogcímenként vesszük sorra az egyes vásárolt szolgáltatások iparűzésiadó-jogi minősítését.Közvetített szolgáltatásokA Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Áthúzódó informatikai fejlesztés

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.
Részlet a válaszából: […] ...el, akkor a fejlesztéssel megbízott alvállalkozó által számlázott összeget is a tárgyév költségei között (mint igénybe vett szolgáltatás költségét, esetleg közvetített szolgáltatás költségét) számításba kellett volna venni, és nem az immateriális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Gumiabroncsok és keréktárcsák nagykereskedelmével foglalkozó társaság kérdezi, hogy az alábbi, értékesítéshez kapcsolódó, termékben adott kedvezmények miként számolhatók el? Minden 40 db-os előrendelés mellé 1 db felnipróbáló állványt, előrendelő partnereinknek minden elő­rendelt garnitúra könnyűfém keréktárcsa mellé 1 flakon felnitisztító sprayt biztosítunk. Minimum 12 db új modell előrendelése esetén további ajándékot adunk. Milyen lehetőségek vannak a számlán való elszámolás esetén? Ha csak a számlázás után tudjuk vevőinknek átadni, akkor mi az elszámolás módja? Az egyes esetekben milyen adózási kérdések merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...-adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedményigénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzbenkifejezett – adó nélkül számított – összesített értéke.Az Áfa-tv. 71. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...alapján. A bérbevevő az előzőekszerint kibocsátott számla alapján a bérleti díj teljes összegét atárgynegyedévben, mint igénybe vett szolgáltatás költségét elszámolja, az áfátpedig – ha az az Áfa-tv. 119-120. §-a alapján levonható –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
1
2
3